Az új amerikai vezetés az ukrajnai katonai segélyek kérdését vizsgálja, a Repubblica szerint Putyinnak konkrét tervet mutatnak be területcserével.
Most boldogok a világ legnagyobb önkényurai, mivel az elnök visszatért a Fehér Házba, és örömüket büszkén szét is kürtöli – írja az amerikai hírmagazin Trump-fogadó különszámában Fred Kaplan.
Putyin szerint Oroszországnak és Kínának közös a gondolkodásmódja a nácizmus, a fasizmus és a militarizmus újjáéledésének megakadályozása tekintetében.
Abból az ígéretből, hogy a beiktatás után azonnal pontot tesz az orosz–ukrán háború végére, nem lesz semmi, de állítása szerint a lehető leghamarabb szeretné megoldani a konfliktust.
Az orosz elnök jelezte, helyre akarja állítani az orosz–amerikai kapcsolatokat, amelyek szerinte nem Moszkva hibájából szakadtak meg.
Fizikailag is naggyá tenné az USA-t a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump, aki régi idők imperializmusát idézi fel a területi igényeivel, de valós amerikai hatalmi érdekeket fogalmaz meg a maga nyers módján.
Moszkva állítólag nyitott bizonyos területi cserékre is, feltehetően a kurszki régióra utalva.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán nagyszerű viszonyt ápolt Trumppal, és Putyinnal is jó kapcsolatban van –érvelt Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának első elnökhelyettese Budapest mellett.
A régi/új amerikai elnök január 20-án lép hivatalba.
Putyin háborúja Ukrajnában és a válaszul meghirdetett nyugati szankciók a mélybe vitték az orosz gazdaságot 2022-ben, amikor a visszaesés 2,1 százalék volt, de azután Oroszország összeszedte magát: 2023-ban a GDP 3,6 százalékkal, tavaly 3,8 százalékkal növekedett. Idén viszont újra beköszönhet a recesszió – jósolja a független Moscow Times.
Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ilham Alijev a felelősök megbüntetését követelte, azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálják elhallgatni a történteket.
Trump kormányoz, Putyin támad, az AfD a második legnagyobb német párt, sok országban erősödnek az illiberális mozgalmak: döntő lesz az idei év – jósolja Jochen Buchsteiner, a konzervatív újság berlini tudósítója.
Összesen 30 millió rubel büntetést szabtak ki a bíróságok.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ukrán elnök képeket is mutatott a foglyokról, akik jelenleg Kijevben részesülnek orvosi ellátásban.
Hogy a demokratikus közösség nem tudta megfelelő formában büntetni Putyin agresszióját, összefügg azzal, hogy a Nyugat, mint olyan, már nincs többé. Hogy ez így van, abból Moszkva is kivette a részét. Ezt fejti ki cikkében az egyik legismertebb német újságíró, Gabor Steingart.
